Tájékoztató a Kfv.VI.35.585/2017. számú jelentős ügyről: az elsőfokú adóhatóság a gabona- és magkereskedelemmel foglalkozó felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le különböző adónemekben. A másodfokú adóhatóság határozatában hangsúlyozta, hogy a határidős ügyletek tekintetében minden esetben az adott ügylet gazdasági tartalma, az ügylettel elérni kívánt cél az irányadó. Ezzel szemben az elszámolási ügyletek nem az ügylet tárgyának átadásával és a határidős kötési ár kifizetésével teljesülnek, hanem az ügylet tárgyát képező áru piaci árának és határidős kötési árfolyamának különbözete összegében történő pénzügyi elszámolással. A transzferár nyilvántartással kapcsolatban elfogadta a felperes által választott módszer alkalmazását, leszögezte azonban, hogy az összehasonlítás önkényes volt, ezért a szokásos piaci ár nem volt megállapítható.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben alaposnak találta és az adóhatóságot ebben a körben új eljárásra utasította. Az opciós ügyleteket illetően kiemelte, hogy a perben beszerzett szakértői vélemény szerint a felperes helytállóan alkalmazta a passzív, aktív időbeli elhatárolást és a vizsgált ügyleteket helytállóan könyvelte el elszámolási ügyletként. A transzferár nyilvántartással kapcsolatban a perben beszerzett szakvélemény ismeretében rámutatott, hogy sem a felperes által alkalmazott és az alperes által elfogadott viszonteladási módszer, sem az ügyletek minősítése nem volt helytálló.
Az alperes és a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelmek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét részben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A határidős ügyletek tekintetében hangsúlyozta, az elsőfokú bíróság nem foglalt állást abban a jogkérdésben, hogy az ügyletek elszámolási, vagy leszállítási ügyletek-e. Nem kizárt, hogy egy adott jogkérdés eldöntéséhez szükséges tények vizsgálata különös szakértelmet igényeljen, azonban az ügyletek jogi jellegére a perszakértő és más szakvélemények megállapításaiból következtetni nem lehet. A jogügyletek – számviteli előírásokon és tényleges megvalósulásokon – alapuló jogi értékelése jogkérdés, amelyre figyelemmel lehet az időbeli elhatárolás alkalmazhatóságáról, mint szakkérdésről a szakértőnek állást foglalnia. A transzferár nyilvántartással kapcsolatban a Kúria rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe azt a tényt, miszerint az alperes a felperes által alkalmazott módszert elfogadta, ezt a felperes keresetében nem támadta. A perben kirendelt szakértő azonban a felperes által alkalmazott és az alperes által is elfogadott módszert megváltoztatta, és ezen új módszer alapján vonta le szakmai következtetéseit. Ezt a bíróság nem értékelte, ezért a megismételt eljárásra vonatkozóan olyan iránymutatást adott, amely teljesíthetetlen.
A megismételt eljárást illetően – egyebek mellett – a Kúria előírta, hogy a határidős ügyletek tekintetében elsőként abban kell állást foglalni, hogy helyesen minősítette-e azokat a hatóság leszállításos ügyleteknek. A transzferár nyilvántartással kapcsolatban a felperes által alkalmazott módszert kell alapul venni, annak helyességének megítélése azonban szakkérdés.
Budapest, 2018. november 5.
A Kúria Sajtótitkársága