Összefoglaló a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli felmentéssel való megszüntetése tárgyában hozott Mfv.III.10.689/2017/8. számú határozatról

Dátum

Az alperes a 2000-től gazdasági igazgató, 2016. január 4-től fejlesztési referens munkakörben foglalkoztatott felperes közalkalmazotti jogviszonyát a 2016. szeptember 30-án kelt és közölt rendkívüli felmentéssel megszüntette. A felmentés indokolása szerint a felperes 2016. február 12-én az alperes nevében jogosulatlanul építési munkálatokat rendelt meg, amelynek elvégzéséről 2016. áprilisban szintén jogosulatlanul teljesítés igazolást állított ki. A megrendelésről, a pénzügyi kötelezettségvállalásról az alperes akkori megbízott igazgatóját  nem értesítette, az elvégzett munkáról írásbeli szerződés nem áll rendelkezésre; mindezekkel alapot adott a jogviszonya Kjt. 33/A. § szerinti megszüntetésére. A felperes keresetében a rendkívüli felmentés jogellenessége jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes felett munkáltatói jogkört gyakorló új igazgató a rendkívüli felmentésben felrótt kötelezettségszegésekről a gazdasági vezető 2016. augusztus 11-i tájékoztatása alapján szerzett tudomást. A munkáltatói jogkör gyakorlója a történtekről a 2016. szeptember 1-jén kelt levelében tájékoztatta a fenntartót, egyben kérte a fenntartó – jogi és igazgatási osztály bevonásával való – állásfoglalását arról, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya rendkívüli felmentéssel megszüntethető-e. A munkáltatói jogkör gyakorló a fenntartó 2016. szeptember 22-i válaszlevelét követően 2016. szeptember 30-án a Kjt. 33/A. (3) bekezdésében foglalt 15 napos határidőn túl, elkésetten intézkedett a jogviszony rendkívüli felmentéssel való megszüntetéséről, ezért a jognyilatkozat jogellenes. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet – helyes indokainál fogva – helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel a Kjt. 33/A. § (3) bekezdése megsértésére és arra hivatkozva, hogy a 316/2012. (XI.13.) Korm. rendelet (Kr.), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 37. § (1) bekezdése, valamint az alperes és az intézményfenntartó között létrejött Feladatmegosztási Megállapodás alapján elengedhetetlenül szükséges volt, hogy a rendkívüli felmentés kiadása előtt a fenntartó jogi osztályának állásfoglalását beszerezze, amelynek beérkezése után határidőben élt a rendkívüli felmentés jogával. A Kúria megállapította, hogy a felperes felett a munkáltatói jogkör, ezen belül a rendkívüli felmondás jogának gyakorlására – az irányadó tényállás szerint – kizárólag az alperesi igazgató volt jogosult. Az alperesi igazgató a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos döntés meghozatalára önállóan, egy személyben, a fenntartóval (annak vezetőjével, vagy jogi osztályával) való egyeztetés nélkül is jogosult volt, e körben más személlyel (a fenntartóval, annak vezetőjével) való együttdöntést  jogszabály nem írt elő. Az alperesi igazgató munkajogi jogkövetkezményt (a jogviszony azonnali hatályú megszüntetését) kiváltó jognyilatkozat megtételére való jogosultságát az Áht. 37. § (1) bekezdése, a Kr. 3. § (2) bekezdés g) pontja és a Feladatmegosztási Megállapodás sem korlátozta; az a jogértelmezés, amely szerint a munkajogi szabályok munkáltató általi betartását, a rendkívüli felmentés gyakorlására nyitva álló határidő megtartását a költségvetési gazdálkodást, pénzügyi kötelezettségvállalást szabályozó rendelkezésekre tekintettel kellene vizsgálni, téves. A munkáltatói jogkör gyakorlója nincs elzárva attól, hogy a munkajogi intézkedés jogszerűségének biztosítása, az intézkedés költségvonzatainak tisztázása érdekében akár fenntartóval, akár más személyekkel (pl. ügyvéddel) konzultáljon, ez azonban a saját hatáskörébe tartozó intézkedés meghozatalának törvényi határidejét, jelen esetben a Kjt. 33/A. § (3) bekezdésében foglalt határidőket nem hosszabbítja meg. A rendelkezés szerinti határidők számítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kötelezettségszegés munkajogi megítéléséről, a rendkívüli felmentés törvényi feltételeinek fennállásáról munkáltatói jogkörrel fel nem ruházott más személy (fenntartó vezetője, jogi osztálya) miként vélekedik. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Budapest, 2018. július 16.

A Kúria Sajtótitkársága